Erdei játszóterek tervezése és engedélyezés

• Erdei játszóterek tervezése
• Erdészeti hatósági eljárások
• Honvédelmi hatósági eljárás
• Építési hatósági eljárások
• Természetvédelmi hatósági eljárások
• Eljárási szabályok
• (Erdei) játszószer tanúsítási eljárás
• Játszóterek üzemeltetésével kapcsolatos fenntartói feladatok

Erdei játszóterek tervezése

Erdei játszóterek tervezésénél az első feladat a megfelelő helyszín kiválasztása. Itt érdemes egyszerre figyelemmel lenni a megközelíthetőségi szempontokra és az állományi viszonyokra. Mi azt javasoljuk, hogy a látogatóknak közvetlenül ne lehessen oda hajtani gépjárművel a játszótérhez, hiszen ez a már játszótéren pihenőket zavarhatja másrészt biztonsági kockázatot is jelenthet. Néhány száz méter séta segít az érdeklődés fokozásában és megfelelő vonalvezetés esetén az erdei hangulat megélésében. Hogyha igény és lehetőség van rá, gondoljunk a fogyatékkal élőkre is és megfelelő megközelítési út kialakításával tegyük lehetővé, hogy ők is látogassák a játszóteret (pl. odavezető erdei közelítő nyom rendszeres vonólapozása, út átereszek átjárhatóvá tétele). Ha ez a terepviszonyok miatt nem lehetséges, szervezzünk évente néhány alkalommal olyan napokat, amikor segítünk nekik a játszótérre jutásban.

Az erdőrészleten belül a játszóterek és a parkerdei berendezések elhelyezésénél legyünk figyelemmel a kitettségre és a telepítésre egyaránt, használjuk a ligetes és záródottabb részeket. Az alacsonyabb záródású rész előnye, hogy hűvösebb tavaszi, őszi, téli napokon vagy csapadék után oda süt a nap, ami egyúttal hátrány is a forró nyári napokon, ilyenkor a magasabb záródású erdőrészeken elhelyezett játszóterek jelenthetnek felüdülést a kánikulában. Magasabb záródású részeknél számítsunk rá, hogy a játszóterek és más berendezések telepítése nagyobb kihívást fog jelenteni egyrészt azért, mert az erdőben a munkagépek nehezebben vagy egyáltalán nem tudnak mozogni, másrészt a nagyobb mennyiségű gyökér megnehezítheti a kézi telepítést is.

Az erdei játszótér tervezése egy komplex, sok örömet jelentő és sok gondolkodást igénylő feladat, amit érdemes szívvel lélekkel csinálni. Az első és legfontosabb természetesen a biztonság. Mindenképpen figyeljünk arra, hogy a biztonság mellett a számos hatósági elvárás között ne veszítsük el a legfontosabb célt, hogy egy jól játszható, gyerekeknek örömet okozó közjóléti létesítményt hozzunk létre. Nehéz kérdés, hogy kivel-mivel kezdjük? Talán az a legcélravezetőbb, ha a telepítési helyszín kiválasztása után készítünk egy minél jobb helyszínrajzot, és ezen megpróbáljuk lehatárolni a tervezett játszóterünk különböző funkcióit és a különböző korosztályoknak szánt játszótereket elhelyezzük a helyszínrajzon. A helyszínrajz készítést támogatásához készítettünk egy leírást és egy térinformatikai segédletet, amiben bemutatjuk, hogy az ingyenesen letölthető és használható térinformatikai alkalmazással (QGIS) hogyan lehet a játszótereket elhelyezni. Emellett sokat segíthet, ha hónunk alá csapunk 10-15 karót és az erdőn is kijelöljük az egyes berendezések helyeit (helyszükségletét a biztonsági távolságokat jelölő festékkel jelezve), hozzá gondolva a tervezett földmunkákat, hiszen sokszor a telepítésre alkalmas síkok csak később jönnek létre. Azzal érdemes számolni, hogy az erdei játszótér kialakításánál 1-2 méterrel arrébb kerülhetnek az egyes eszközök (természetesen tulajdoni határon, erdőrészlet határon belül) hiszen az erdei talaj gyökerei, sziklái, kövei sokszor befolyásolják a telepítést és ilyenkor, ha nem muszáj nem érdemes a koordináta pontosság oltárán feláldozni az erdei játszótér élő fa elemeit.

Igyekezzünk több korosztálynak is megfelelő játszótereket tervezni, hiszen így a család különböző korú gyerekei is el tudják foglalni magukat. Persze vannak átfedések az egyes korosztályok által használható játékok között, de nem érdemes a 3-6 éveseknek szánt játszóterek közelébe 10 éveseknek szánt kötél akadálypályát telepíteni.

Külön kihívást jelent, hogy a játszóterek környékére úgy telepítsünk ülőalkalmatosságok (padokat, erdei bútor garnitúrákat), hogy onnan minél több játszó szer látható legyen.

Figyeljünk arra, hogy ne zsúfoljuk túl a játszóteret, hiszen az erdei játszótér varázsa pont abban rejlik, hogy marad hely a futkározásra, a felhőtlen örömteli kreatív játékra a gyerekeknek. Egy kidőlt fatörzs, egy vízszintesen növekvő faág, egy erdei vízmosás is remek és természetes játszóhely lehet, amit imádnak a gyerekek, de mindenképpen gondoljuk végig a biztonsági szempontokat is, hiszen, ha ez egy játszótér közelében található vagy annak része akkor a felismerhető kockázatokat érdemes csökkenteni vagy megszüntetni.

Törekedjünk arra, hogy ne városi műanyag fém játszóterekkel zsúfoljuk tele az erdőt, hiszen ilyenekkel találkozhatnak a gyerekek az óvodában, iskolában, belvárosi játszótereken is. Erdőgazdálkodóként, erdész szakemberként törekedjünk a helyi anyagok használatára, de legalábbis a minél több fa alkalmazására. Tartósság szempontjából mindig ott van nekünk az akác, de megfelelően kezelve többi keményfa fajunk is remek játszótér építő anyag. Bizonyos feladatokra a lucfenyő és az erdei fenyő is alkalmas, természetesen megfelelő felületkezeléssel ellátva, a játszóterek tartósnak szánt elemeinél pedig alkalmazhatjuk a vörös fenyőt, ami nem annyival drágább, mint amennyivel tartósabb a többi fenyő fajnál. Mindamellett a megmunkálása, hasonlóan az akáchoz, igényel egy kis többlet odafigyelést és erősebb szerszámokat.

Nehéz kérdés az egyes eljárások sorrendje. A helyszínrajz készítés előtt mindenképpen érdemes az érintett erdőrészlet fa állományának egészségi állapotát felmérni, ellenőrizni és a természetvédelmi kezelőtől a védett értékekre vonatkozó adatokat beszerezni. Ne ijedjünk meg ha ilyen védett értékről nem tudtunk és csak most szerzünk tudomást. Találjuk ki akár a természetvédelmi kezelővel közösen, hogyan tudjuk bemutatni és megvédeni ezeket az értékeket a játszótér kialakítással együtt. Fontos, hogy a helyszínrajzot, tervezett egyedi gyártású játszószereket előzetesen egyeztessük a későbbiekben biztonsági tanúsítást végző cég szakembereivel. Nehezen és költségesen orvosolható tervezési hiba, ha akár hatósági engedélyek birtokában olyan módon telepítjük, alapozzuk, alakítjuk ki az egyes játszótereket, hogy azok biztonsági tanúsítása valamilyen okból nem lesz lehetséges. Ennek megelőzése folyamatos egyeztetéssel, előzetes helyszíni bejárással történhet. Érdemes a tanúsító cégektől egy konzultációt is kérni, amiben elmondják a legfontosabb olyan szabályokat, amire leendő üzemeltetőként az erdőgazdálkodóknak vagy a játszóteret tervező erdőmérnöknek szüksége van.

A közjóléti létesítmény létesítési tervének készítésére, felelős műszaki vezetésére, műszaki ellenőrzésére az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 97/A § (3) bekezdés f) pontja alapján felsőfokú erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkező jogosult erdészeti szakszemélyzet (erdőmérnök) jogosult.

 

Kérdésként merül fel, hogy egy erdei játszótérnek kell-e kerítés? Erre nincs egyértelmű válasz, a dolog attól is függ, hogy mi a célunk a játszótérrel és milyen játszószereket helyeztünk el a játszótéren. Ha csak néhány érdekes játszószert telepítünk az erdőbe egy erdei kirándulás színesítéséhez, a gyerekek ösztönzéséhez az adott hely elérése érdekében akkor ezeket a játszótereket nem szükséges bekeríteni. De ha egy több korosztály számára alkalmas erdei játszóteret alakítunk ki, aminek kapacitása akár erdei iskolák, osztálykirándulások, óvodás csoport látogatások szervezését is lehetővé teszi, vagy homokozót helyeztünk el a játszótéren és az ütést csillapítást homokkal vagy aprítékkal oldjuk meg, akkor mindenképpen érdemes egy erdőbe, tájba illő természetes kerítéssel terveznünk. Ez egyrészt segíti a vadállományt kint tartani, a gyerekeket bent tartani. Másrészt egy kerítés és az okosan kitalált kapuk megkönnyítik a szülők, nagyszülők, óvónők, tanárok feladatát a gyerekek felügyeletével. Itt is lehet olyan izgalmas dolgokat tervezni, ami például csak a nagyobb gyerekek átlépését teszik lehetővé a kerítésen, például egy sarki bástyából. A jól kitalált kerítés pl. számháború számokat tartalmazó dobozzal, néhány őrtoronnyal és periszkóp segítségével játszószerként integrálható a játszótérbe.

Erdészeti hatósági eljárások

Az  erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban Evt. ) 15. § (1) bekezdés c) pontja  szerint

erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó

1. c) az erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő látogatását, az erdő bemutatását az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény;

E pont alá tartoznak az erdei játszóterek és tanösvények is.

Az Evt. 15. § (4) bekezdése alapján az erdei játszóterek és tanösvények a bejelentés köteles erdészeti létesítmények közé tartoznak.

(4) ^*  Az engedélyköteles erdészeti létesítmények, az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, az erdő felújulását segítő, legfeljebb 0,25 hektár területet bekerítő kerítés, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 centiméternél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével az erdészeti létesítmény létesítését, bővítését, megszüntetését vagy rendeltetésének megváltoztatását annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

Az Evt. 77. § (2) da) alpontja alapján nem minősül erdő igénybevételének a nem engedélyköteles erdészeti létesítmény létesítése. Az erdei játszóterek és tanösvények ezen alpont alá tartoznak. DE, ha erdőgazdálkodóként erdei játszóteret vagy tanösvényt létesítünk szükséges a tulajdonos hozzájárulása hiszen az erdő rendeltetése, használatának jellege meg fog változni.  Ezt a hozzájárulást akár az erdőgazdálkodói jogviszonyt megalapozó szerződésben is meg lehet szerezni, ha a szerződés erdészeti létesítmények létesítésével, erdőterv módosítással, rendeltetés módosítással kapcsolatban tartalmaz rendelkezést.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet (továbbiakban Evt. Vhr.) az erdei játszóteret vagy a tanösvényt erdei közjóléti létesítményként határozza meg. Az erdei játszótér vagy tanösvény egyes elemeit (játszószer, tábla) pedig erdei közjóléti berendezésként.

Evt. Vhr. 1. § (1) bekezdés 5. erdei közjóléti berendezés: erdei közjóléti létesítményben, illetve erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen önállóan elhelyezett, közjóléti célú, ingyenesen használható eszköz, építmény;

Evt. Vhr. 1. § (1) bekezdés 6. erdei közjóléti létesítmény: az erdei közjóléti berendezés, valamint az erdő látogatását, bemutatását, illetve az erdő közjóléti – turisztikai, üdülési, sportolási – szolgáltatásait biztosító fejlesztését szolgáló, erdei közjóléti berendezésből álló, erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen kialakított erdészeti létesítmény;

Ha a tervezett játszóterünk erdei épületet vagy építési jog szerint engedély vagy bejelentés köteles építményt tartalmaz, az erdészeti hatóság mellett az építési hatósági engedélyezési eljárást is le kell folytatni. Lásd építési hatósági eljárások rész.

Evt. Vhr. 1. § (1) 4. erdei épület: erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen elhelyezett épület;

Közjóléti berendezések létesítése

Az Evt. Vhr. 4. § (1) alapján az Evt. 15. § (4) bekezdés szerint bejelentés köteles erdei közjóléti létesítményt létesíteni, bővíteni, illetve megszüntetni az erdőgazdálkodó előzetes hozzájárulásával lehet.

A bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia (Evt. Vhr. 4. § (2) bek.) :

1. a) erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma;
2. b) erdészeti létesítmény, erdei közjóléti berendezés típusa;
3. c) erdészeti létesítmény, erdei közjóléti berendezés megnevezése;
4. d) erdészeti létesítmény, erdei berendezések elhelyezkedését legalább 5 méter pontossággal megadó EOV koordináta;
5. e) erdészeti létesítmény létesítésének tervezett kezdő és befejezési időpontja.

A bejelentéshez szükséges nyomtatvány az alábbi helyen elérhető:

Bejelentés közjóléti berendezések létesítéséhez (Pdf/Xls) (Verziószám: 5v31)

A bejelentéseket a Vármegyei Kormányhivatalhoz kell benyújtani (Erdészeti illetékesség kereső)

Az erdészeti hatóság a bejelentett tevékenységet ellenőrzi, és ha az nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, akkor azt a tevékenység megkezdésére való jogosultság megnyílásáig terjedő időszakban megtilthatja, korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti. Ha az erdészeti hatóság tájékoztat minket arról, hogy tiltás, korlátozás, feltételhez kötés miatt eljárást indított, akkor ne kezdjük el a megvalósítást, egyeztessünk a hatósággal. Ha eltelt a bejelentés hatósághoz érkezése után a 21 nap, megkezdhetjük a közjóléti berendezés építését / telepítését.

Ha elkészültünk vele, akkor be kell jelenteni a használatbavételét is.

Bejelentés közjóléti berendezések használatbavételéről (Pdf/Xls) (Verziószám: 6v31)

Közjóléti létesítmény létesítése, bővítése

Az ötnél több erdei közjóléti berendezést tartalmazó erdei közjóléti létesítmény bejelentéséhez létesítési tervet kell csatolni.

A létesítési tervnek tartalmaznia kell:

1. a) a tervezési terület jellemzését (lehatárolás, földrajzi elhelyezkedés, megközelítés, meglévő infrastruktúra);
2. b) korábbi létesítmény bővítése esetén a meglévő erdei közjóléti létesítmény adatait;
3. c) erdei közjóléti létesítmény esetén a tervezett megközelítési lehetőségeit (gépkocsis, kerékpáros, lovas, gyalogos);
4. d) erdei közjóléti létesítmény esetén a tervezett erdei közjóléti berendezések jegyzékét, mennyiségi mutatóit;
5. e) a létesítmény helyét, illetve erdei közjóléti létesítmény esetén az erdei közjóléti berendezések tervezett helyét legalább 5 méter pontossággal bemutató erdészeti térképi mellékletet;
6. f) engedélyköteles erdészeti létesítménynek minősülő erdei közjóléti berendezések műszaki vázlatait;
7. g) ha a bejelentést nem az erdőgazdálkodó nyújtotta be, az erdőgazdálkodó hozzájáruló nyilatkozatát.

A bejelentéshez szükséges nyomtatvány az alábbi helyen elérhető:

Bejelentés közjóléti létesítmény létesítéséhez, bővítéséhez (Pdf/Xls) (Verziószám: 3v21)

A bejelentéseket a Vármegyei Kormányhivatalhoz kell benyújtani (Erdészeti illetékesség kereső)

Az erdészeti hatóság a bejelentett tevékenységet ellenőrzi, és ha az nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, akkor azt a tevékenység megkezdésére való jogosultság megnyílásáig terjedő időszakban megtilthatja, korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti. Ha az erdészeti hatóság tájékoztat minket arról, hogy tiltás, korlátozás, feltételhez kötés miatt eljárást indított, akkor ne kezdjük el a megvalósítást, egyeztessünk a hatósággal. Ha eltelt a bejelentés hatósághoz érkezése után a 21 nap, megkezdhetjük a közjóléti létesítmény építését / telepítését.

Az Evt. Vhr. 7. § (1) bekezdés alapján az erdei közjóléti berendezések és létesítmények jegyzékét a Evt. Vhr. 4. melléklet tartalmazza. Az erdei közjóléti berendezéseket és létesítményeket a 4. melléklet szerinti szakmai-műszaki meghatározások figyelembevételével kell megvalósítani, besorolni. Ha nem találjuk a felsorolásban az erdei közjóléti létesítménybe elhelyezendő berendezést (pl. speciális bemutató eszköz) akkor azt az egyéb kategóriába kell sorolni.

• Vhr. 4. melléklet 1. Az erdei közjóléti berendezések jegyzéke
• Vhr. 4. melléklet  Az erdei közjóléti létesítmények jegyzéke
• TÍPUSVÁLASZTÉK összefoglaló táblázat

Ha elkészültünk a közjóléti létesítménnyel, akkor be kell jelenteni a használatbavételét is.

A bejelentéshez szükséges nyomtatvány az alábbi helyen elérhető:

Bejelentés közjóléti létesítmény használatbavételéről (Pdf/Xls) (Verziószám: 7v31)

Erdei közjóléti berendezés vagy erdei közjóléti létesítmény bejelentésekor igazolni kell, hogy annak létesítése megfelel a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak. Ez játszótér esetén a játszószerekre vonatkozó biztonsági tanúsítvány megszerzését és csatolását jelenti.

Egyéb közjóléti berendezés létesítéséhez kapcsolódó előírások

• Az erdei közjóléti berendezésekhez és létesítményekhez kapcsolódó festett jelzések, irányító táblák az erdőgazdálkodó hozzájárulásával helyezhetőek el. Erre akkor is gondoljunk, ha nem a saját erdőgazdálkodási területünkön szükséges a tábla kihelyezése.
• Nem helyezhető el erdei közjóléti berendezésként gazdasági reklám célú irányító- és tájékoztató tábla. De a játszótér üzemeltetőjének nevét és elérhetőségét fel kell tüntetni.
• Élő fára tábla csak a fa növekedését nem akadályozó, egészségi állapotát nem veszélyeztető módon helyezhető el. Azaz ne szögeljünk, csavarozzunk élő fára. Használhatunk kötelet, pántot, menetes szárat. Mindegyiknél fontos, hogy a fa kéregvastagságának és növekedésének függvényében 1-2 évente lazítani kell a rögzítésen.

Fakitermelés erdei játszótérhez vagy tanösvényhez kapcsolódóan

Az erdei játszótér vagy tanösvény kialakításánál két szempontból is szükséges lehet a fakitermelés. Egyrészt közjóléti berendezések elhelyezéséhez, másrészt az erdei közjóléti létesítmény biztonságos üzemeltetéséhez kapcsolódóan. Azaz nemcsak azokat a fajegyedeket kell kitermelni, amik a közjóléti berendezések elhelyezéséhez kellenek, hanem érdemes az egész erdőrészletet illetve az erdő látogatók által valószínűleg érintett többi erdő részletet is átnézni nemcsak erdész erdőgazdálkodó szemmel, hanem biztonsági szempontból is. Nem javasolt a játszótér környékén álló holt fát hagyni, kifejezetten kívánatos az elszáradt ágakat levágni az idősebb egyedekről, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor fektessük le az adott egyedet. Természetesen oktatási bemutatási célból akár a játszótér környékén, akár a tanösvény egyik elemeként meg lehet őrizni álló holtfa egyedet, de ilyenkor tájékoztassuk a látogatókat a biztonsági kockázatról, jelezzük, hogy viharos szeles időben ne közelítsék meg az adott egyedet.

A játszótér kialakításához kapcsolódó fakitermelés elvégezhető az erdőtervben szereplő fahasználati lehetőség keretében is, mindamellett ha az erdőterületen végig használati jellegű felhasználásunk van, csak akkor alakítsunk ki erdei játszóteret, ha az idős állomány elhúzódó használatát tervezzük például szálaló vágás vagy hosszabb idejű felújítóvágás keretében. Persze nem tilos akár egy erdőtelepítésben vagy erdőfelújításban is tanösvényt kialakítani, vagy néhány játszószert elhelyezni, de ez nagyon alapos tájékoztatást és táblázást igényel és mindenképpen számolnunk kell a kommunikációs nehézségekkel, ha az idős fák eltávolítása már a játszószerek telepítése után fog történni. Ugyanez a probléma nem áll fenn, ha eredendően a fiatal állományba helyezzük el a közjóléti létesítményt, de számolnunk kell a megfelelő árnyékolás szükségességével, akár napvitorla telepítésével, akár gyorsan növő faj egyedek ültetésével.

Az Evt. 41. § (1) bekezdés a) pontja szerint az erdőgazdálkodó az erdőtervben foglalt erdősítési, erdőnevelési és fakitermelési tevékenységet a tevékenység megkezdését legkésőbb 14 nappal megelőzően az erdészeti hatóság részére tett bejelentést követően végezhet.

Az erdőgazdálkodási tevékenység a bejelentés mellőzésével is végrehajtható, ha az erdőgazdálkodó az Evt. 33. § (8a) bekezdésében foglalt kérelmében az erdőgazdálkodási tevékenység tárgyévben történő végrehajtására vonatkozó szándékát jelezte, és az erdőgazdálkodási tevékenységet az erdészeti hatóság az erdőterv módosításával lehetővé tette,

Az erdőtervben nem szereplő fakitermelésre az alábbi esetekben van lehetőség: *

1. a) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kezelését, fenntartását szolgáló fakitermelés,
2. b) az erdészeti hatóság részére bejelentett erdőkár következtében károsodott, az erdőrészlet faállományának 10 százalékát meg nem haladó mennyiségű faanyag egészségügyi fakitermelés keretében történő kitermelése,
3. c) a 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben intenzíven terjedő fafajok egyéb termelésként történő kitermelése.

Az erdőtervben nem szereplő fakitermelés a jogosult erdészeti szakszemélyzet felmérése alapján az Evt. 41. § (3) bekezdés

1. a) b) pontja esetén az erdőkár bejelentésben foglaltakkal összhangban,
2. b) b) és c) pontja esetén a kitermelésre tervezett fák szakszerű megjelölését követően,
3. c) d) pontja esetén az erdő igénybevételét engedélyező határozatban foglaltakkal összhangban kell bejelenteni.

Ha az erdőtervben nincsen fakitermelési lehetőség, illetve a jogszabályi feltételek alapján nincs lehetőség közjóléti létesítmény kialakításához kapcsolódó faj egyedek erdőtervben nem szereplő fa kitermelésére, szükséges lehet az erdőterv módosítása. Ilyenkor, ha más erdőgazdálkodói beavatkozást nem igényel az erdőrészlet, akkor egyéb használatként érdemes a létesítmény kialakításához kapcsolódó fahasználatot megtervezni és ha tárgyévben kívánjuk végrehajtani akkor ezt is érdemes jelezni, hogy a bejelentési eljárást ne kelljen ehhez kapcsolódóan külön lefolytatni.   

A bejelentéseket a Vármegyei Kormányhivatalhoz kell benyújtani (Erdészeti illetékesség kereső)

Az erdészeti hatóság a bejelentett tevékenységet ellenőrzi, és ha az nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, akkor azt a tevékenység megkezdésére való jogosultság megnyílásáig terjedő időszakban megtilthatja, korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti. Ha az erdészeti hatóság tájékoztat minket arról, hogy tiltás, korlátozás, feltételhez kötés miatt eljárást indított, akkor ne kezdjük el a megvalósítást, egyeztessünk a hatósággal. Ha eltelt a bejelentés hatósághoz érkezése után a 14 nap, a jogosult erdészeti szakszemélyzet kiállíthatja a műveleti lapot és a műveleti lap birtokában a fakitermelés megkezdhető. Figyeljünk rá, hogy a faanyag elszállításához mindig használjunk szállító jegyet. Ha játszótér tanösvény használatbavétele megtörténik akkor ezt követően gyerekek biztonságát veszélyeztető máglya, sarang, apríték halom visszaadása a területen nem javasolt.

Ha befejeztük a fakitermelést, ne feledkezzünk meg a végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenységek erdészeti hatósághoz történő bejelentéséről. Ha a létesítmény kialakítása valami miatt csúszik vagy elmarad akkor a már bejelentett tervezett erdőgazdálkodási tevékenység esetén szükséges az elmaradt fakitermelési munka bejelentése is.

Nyomtatványok

Tervezett erdőgazdálkodási tevékenység:

• Fakitermelések bejelentése (Pdf/Excel)
• Kitöltési útmutató tervezett fakitermelések bejelentéséhez
• Minta tervezett fakitermelések bejelentéséhez

Műveleti lap

• Minta a műveleti laphoz
• Kitöltési útmutató a műveleti laphoz

Végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenység:

• Végrehajtott fakitermelési munkák egyedi bejelentése (Pdf/Excel)
• Minta a végrehajtott fakitermelési munkák egyedi bejelentéséhez 1
• Minta a végrehajtott fakitermelési munkák egyedi bejelentéséhez 2
• Minta a végrehajtott fakitermelési munkák egyedi bejelentéséhez 3
• Végrehajtott fakitermelési munkák listás bejelentése (Pdf/Excel)
• Kitöltési útmutató a végrehajtott fakitermelési munkák egyedi és listás bejelentéséhez 
• Minta a végrehajtott fakitermelési munkák listás bejelentéséhez
• Elmaradt fakitermelési munkák bejelentése (Pdf/Excel)
• Minta elmaradt fakitermelési munkák bejelentéséhez
• Kitöltési útmutató elmaradt fakitermelési munkák bejelentéséhez

Honvédelmi hatósági eljárások

Az Evt. 15. § (3) bekezdés alapján honvédelmi rendeltetésű erdőben közjóléti létesítményt létesíteni csak abban az esetben lehet, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel összeegyeztethető. Ha az érintett erdőrészlet az Evt. 24. § (2) bekezdés pb) pontja szerinti védelmi rendeltetésű a közjóléti létesítmény, létesítéséhez a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály engedélye szükséges.

Építési hatósági eljárások

Ha az erdei játszótéren a parkerdei berendezések (padok, asztalok, erdei bútor garnitúrák) és játszószerek mellett egyéb épületeket vagy építményeket szeretnénk elhelyezni mindenképpen vizsgáljuk meg az építésjogi szabályozást. Épület, építmény elhelyezésénél a településrendezési eszközök és övezeti besorolások figyelembevétele is szükséges, ezen épületek, építmények elhelyezése (engedélyezése, használatbavétele) túlmutat az erdészeti hatósági hatáskörbe tudomásul vehető közjóléti berendezések körén.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § -a alapján

34.építmény: az épület és műtárgy gyűjtőfogalma, építési tevékenységgel létrehozott, vagy késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre;

42. épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel fedett teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység céljából;

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1-jén hatályba lépő rendelkezéseihez kapcsolódóan jelent meg a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet melynek 16.-17. § -ai határozzák meg az engedélyezési / bejentési eljrás formáját:

Egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek

16. § (1) Egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység

1. a) a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű, kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiséget tartalmazó új lakóépület építése, ha a szomszédos ingatlanon lévő, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület alapozásának megerősítése nem szükséges,
2. b) nemzeti emléknek minősülő műemlék kivételével a meglévő lakóépület 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre történő bővítése,
3. c) a lakóépületet kiszolgáló melléképület építése, bővítése, ha az az építési tevékenység elvégzése után a 17. § a) pontjában meghatározott méretet meghaladja, de legfeljebb 60 m2 összes hasznos alapterületű és legfeljebb 6,0 méteres gerincmagasságú, lapostetős melléképület esetén legfeljebb 4,5 méteres párkánymagasságú,
4. d) az a)–c) pont szerinti építési tevékenység megvalósításához szükséges, a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 méter magasságot meghaladó támfal építése,
5. e) a bejelentett építési tevékenységtől eltérő és
6. ea) az épület külső alaprajzi méretét megváltoztató,
7. eb) az épület beépítési magasságát megváltoztató vagy
8. ec) az épület telken belüli elhelyezkedését módosító

építési tevékenység, vagy

1. f) a lejárt hatályú egyszerű bejelentéssel rendelkező, használatbavételre nem alkalmas épület befejezéséhez szükséges, tartószerkezetet érintő építési tevékenység.

 (2) Az építtető döntése alapján az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység építési engedély alapján is végezhető.

 

Építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek

17. § Az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység kivételével építési engedély alapján végezhető

1. a) az új épület építése, ha annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építését,
2. b) a meglévő épület bővítése, ha az így elkészült épület az a) pontban meghatározott méretet meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, a felvonulási épület, valamint a meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítését,
3. c) a zártsorúan vagy ikresen épített épületen minden olyan építési tevékenység, amely az épület szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét érinti,
4. d) a támfal építése, ha az a csatlakozó alacsonyabb terepszinttől számítottan az 1,5 m magasságot meghaladja,
5. e) a közhasználatú fürdőmedence építése,
6. f) az új, 6,0 méter magasságot meghaladó, épített égéstermék-elvezető építése, kivéve a meglévő állami tulajdonú vagy használatú építmény alternatív fűtési módra való áttéréséhez telepített konténeres kazánház kéményének építését,
7. g) a csatlakozó terepszinttől számított 6,0 méternél magasabb vagy 60 m3-t meghaladó töltőtérfogatú, ömlesztettanyag-tároló elhelyezéséhez építmény építése,
8. h) a magasles és kilátó építése, bővítése, ha annak járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert meghaladja,
9. i) az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, emberi tartózkodásra alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése, kivéve a legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építményt,
10. j) a megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, több mint 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is,
11. k) a lejárt hatályú építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével nem rendelkező építményen – a hőszigetelés kivételével – a külső alaprajzi méretet vagy az építmény beépítési magasságát érintő befejező építési tevékenység,
12. l) a hatályos építési engedéllyel rendelkező építmény
13. la) külső alaprajzi méretét,
14. lb) beépítési magasságát,
15. lc) telken belüli elhelyezkedését vagy
16. ld) szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét

megváltoztató építési tevékenység.

 

A 2024. október 1. napjától hatályos jogi környezetben az alábbi lépésekben tudjuk eldönteni, hogy egy adott építési tevékenység esetében szükséges-e valamilyen előzetes hatósági eljárás (van-e előzetes hatósági kontroll):

a) elsődlegesen azt kell megvizsgálnunk, hogy az adott tevékenység egyszerű bejelentéshez kötött-e [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 16. §],

b) ha az adott tevékenység nem egyszerű bejelentéshez kötött, akkor építési engedély alapján végezhető-e [281/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 17. §],

c) ha se egyszerű bejelentés, se építési engedély nem szükséges, akkor településképi bejelentést kell-e tenni [2023. évi C. tv. 97. § (2) bek. c) pont; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 46. § (1)-(2) bek.; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 13. számú melléklet].

A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában az illetékes települési önkormányzatnál kezdeményezi, vagyis ez nem az építésügyi hatóság hatásköre.

Egyszerű bejelentés vagy építési engedély alapján végezhető egyes építési tevékenységek (általános építmények, a nemzeti emléknek minősülő műemlékek és a kereskedelmi építmények kivételével):

	Építési tevékenység	Egyszerű bejelentés alapján végezhető	Építési engedély alapján végezhető
a)	új lakóépület építése	1. legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű, és 2. kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiséget tartalmaz, és 3. a szomszédos ingatlanon lévő, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület alapozásának megerősítése nem szükséges	1. 300 m2 összes hasznos alapterületnél nagyobb, vagy 2. nem kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiséget tartalmaz, vagy 3. a szomszédos ingatlanon lévő, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület alapozásának megerősítése szükséges
b)	meglévő lakóépület bővítése	1. nem nemzeti emléknek minősülő műemlék a meglévő lakóépület, és 2. legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre történő bővítés	1. nemzeti emléknek minősülő műemlék a meglévő lakóépület, vagy 2. 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó méretűre történne a bővítés
c)	a lakóépületet kiszolgáló melléképület építése, bővítése	1. 35 m2 – 60 m2 összes hasznos alapterületű és 2. 4,5 – 6,0 méteres gerincmagasságú vagy 3. lapostetős melléképület esetében 3,5 – 4,5 méteres párkánymagasságú	1. 60 m2 összes hasznos alapterületet meghaladja vagy 2. nagyobb mint 6,0 méteres gerincmagasságú vagy 3. lapostetős melléképület esetében nagyobb mint 4,5 méteres párkánymagasságú
d)	támfal építése	1. az a)-c) pont szerinti építési tevékenység megvalósításához szükséges, és 2. a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 méter magasságot meghaladó	1. nem az a)-c) pont szerinti építési tevékenység megvalósításához szükséges, és 2. a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 méter magasságot meghaladó
e)	a bejelentett építési tevékenységtől eltérő építési tevékenység	1. az épület külső alaprajzi méretét megváltoztatja, vagy 2. az épület beépítési magasságát megváltoztatja, vagy 3. az épület telken belüli elhelyezkedését módosítja	–
f)	a lejárt hatályú egyszerű bejelentéssel rendelkező, épület befejezéséhez szükséges építési tevékenység	1. használatbavételre nem alkalmas, és 2. tartószerkezetet nem érint	1. használatbavételre nem alkalmas, és 2. tartószerkezetet érintene az építési tevékenység

 

Építési engedély vagy építési engedély nélkül végezhető egyes építési tevékenységek (általános építmények, a nemzeti emléknek minősülő műemlékek és a kereskedelmi építmények, illetve az előző táblázatban feltüntetett, egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységek kivételével)

 

	Építési tevékenység	Építési engedély alapján végezhető	Építési engedély nélkül végezhető
a)	új épület építése	1. a 35 m2 összes hasznos alapterületet vagy 2. a 4,5 méteres gerincmagasságot, vagy 3. lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja	1. a növénytermesztésre szolgáló üvegház, 2. a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, 3. a felvonulási épület
b)	meglévő épület bővítése	1. a bővített épület a 35 m2 összes hasznos alapterületet meghaladja vagy 2. a gerincmagasság nagyobb lesz mint 4,5 méter, vagy 3. lapostetős épület esetén a párkánymagasság nagyobb lesz mint 3,5 méter	1. a növénytermesztésre szolgáló üvegház bővítés, 2. a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor bővítése, 3. a felvonulási épület bővítése 4. a meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítése
c)	zártsorúan vagy ikresen épített épületen végzett építési tevékenység	1. az épület szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét érinti	1. az épület szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét NEM érinti
d)	támfal építése	1. a csatlakozó alacsonyabb terepszinttől számítottan az 1,5 m magasságot meghaladja	1. a csatlakozó alacsonyabb terepszinttől számítottan az 1,5 m magasságot NEM haladja meg
e)	fürdőmedence építése	közhasználatú	nem közhasználatú, magáncélú
f)	épített égéstermék-elvezető építése	1. új, 6,0 méter magasságot meghaladó	1. új, 6,0 méternél kisebb, vagy 2. meglévő állami tulajdonú vagy használatú építmény alternatív fűtési módra való áttéréséhez telepített konténeres kazánház kéményének építése
g)	ömlesztettanyag-tároló elhelyezéséhez építmény építése	1. a csatlakozó terepszinttől számított 6,0 méternél magasabb tároló vagy 2. 60 m3-t meghaladó töltőtérfogatú tároló	1. a csatlakozó terepszinttől számított 6,0 méternél kisebb tároló vagy 2. 60 m3-nél kisebb töltőtérfogatú tároló
h)	magasles és kilátó építése, bővítése	1. járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert meghaladja	1. járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert NEM haladja meg
i)	állvány jellegű építmény építése, bővítése	1. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, és 2. emberi tartózkodásra alkalmas	1. nem az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, vagy 2. nem emberi tartózkodásra alkalmas, vagy 3. legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas
j)	több mint 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése (sátorszerkezet is)	1. a megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkezik	1. nem rendelkezik megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkezik, vagy 2. kevesebb mint 180 napig fennálló
k)	a lejárt hatályú építési engedéllyel rendelkező építmény befejezése	1. használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével nem rendelkező építmény és 2. a külső alaprajzi méretet érintő befejező építési tevékenység vagy 3. az építmény beépítési magasságát érintő befejező építési tevékenység	1. a külső alaprajzi méretet érintő hőszigetelés vagy 2. a külső alaprajzi méretet NEM érintő befejező építési tevékenység vagy 3. az építmény beépítési magasságát NEM érintő befejező építési tevékenység
l)	a hatályos építési engedéllyel rendelkező építményen végzett építési tevékenység	1. külső alaprajzi méretét, vagy 2. beépítési magasságát, vagy 3. telken belüli elhelyezkedését vagy 4. szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét megváltoztató építési tevékenység.	1. se a külső alaprajzi méretet, 2. se a beépítési magasságot, 3. se a telken belüli elhelyezkedést, 4. se a szomszédos épülettel határos falat, alapozást vagy tetőszerkezetet NEM megváltoztató építési tevékenység.

 

Az építési engedély nélkül létesíthető épületekre is vonatkoznak az építésügyi előírások!

Az egyszerű bejelentéshez vagy építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek esetében is – attól függetlenül, hogy ezeknél az építési tevékenységeknél az építésügyi hatóság nem gyakorol előzetes kontrollt – be kell tartani az egyéb vonatkozó jogszabályokat:

a) Az egyszerű bejelentéshez vagy építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek esetében is teljesíteni kell a településképi rendelet, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági előírásokat!

b) A helyi önkormányzat rendeletében felsorolt és bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenységek esetében a településképi bejelentési eljárást le kell folytatni!

c) Nemzeti emléknek minősülő műemlékekre speciális rendelkezések vonatkoznak.

d) Sajátos építményfajták tekintetében be kell tartani a vonatkozóan speciális jogszabályi rendelkezéseket is!

e) A 2020. évi LVIII. törvény (Átv.) és a 288/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet alapján lefolytatható ún. ellenőrzött bejelentést is alkalmazni lehet.

 

Forrás: Építésijog.hu

Természetvédelmi hatósági eljárások

Adatgyűjtés a természetvédelmi kezelőtől

Ha az erdei játszóteret vagy tanösvényt védett természeti területen vagy Natura 2000 területen tervezzük megvalósítani, a tervezés előtt érdemes felvenni a kapcsolatot a terület természetvédelmi kezelőjével, közismertebb nevükön a nemzeti park igazgatóságokkal. Célszerű tájékozódni tőlük, hogy az adott földrészleten vagy annak közelében tartanak- e olyan természeti értéket nyilván, amely a tervezett beruházásokat befolyásolja vagy amit érdemes figyelembe venni a tervezésnél, megvalósításnál. Ezektől a természeti értékektől nem kell megijedni, inkább büszkének kell lenni rá, ha ilyenek találhatók a területünkön és arra kell törekedni, hogy a tervezett játszótér, tanösvény ezeket minél jobban bemutassa és a kialakításnál figyelembe vegye.

A természetvédelmi kezelők elérhetősége a természetvédelem.hu weboldalon megtalálható.

Ugyanezen a weboldalon tematikus kereső alkalmazásokat is találunk, melyekkel a területünk természetvédelmi státusza lekérdezhető, illetve a védett természeti területek, Natura 2000 területek is megismerhetőek. A weboldalon a természetvédelmi és tájvédelmi szakértői névjegyzék is elérhető, amennyiben a tervezéshez ilyen szakemberre is szükségünk van a felsőfokú végzettségű jogosult erdészeti szakszemélyzet (erdőmérnök) mellett.

Engedélyezés védett természeti területen

Védett természeti terület a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban  Tvt.)  vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület. Az, hogy az adott földrészlet védett legegyszerűbben onnan tudjuk, hogy megnézzük a földrészlet tulajdoni lapját és annak 1. részében általában a védett természeti terület státusz fel van már tüntetve. Az egyes védett természetvédelmi területekhez kijelölő jogszabályok is születtek, az ezekben történő helyrajzi szám keresés viszont jóval nehezebb ügy, ezért érdemes használni a korábban említett földrészlet keresőt a természetvédelem.hu oldalon. Vannak a törvény erejénél fogva védett területek, ezeket hívják ex lege védett területeknek. Ilyenek a forrás, a láp, a barlang, a víznyelő, a szikes tó, a kunhalom, a földvár. Ha ezek közül bármelyik fellelhető azon a területen, ahol a játszótér vagy tanösvény létrehozásán gondolkozunk mindenképpen érdemes az említettek szerint felvenni a kapcsolatot a természetvédelmi kezelővel.

A Tvt. 38. § (1) bekezdés c) pontja alapján védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához.  Ez alá a pont alá tartoznak az erdei játszótér vagy tanösvény engedélyezési eljárások védett természeti területen.

A kérelem tartalmi elemei, mellékletei:

• Kérelmező neve, címe (amennyiben eltérő, postázási cím), lehetőség szerint e-mail címe
• Az érintett ingatlan helyrajzi száma, az ingatlan feletti rendelkezési jog megjelölése (Pl.: tulajdonos, bérlő – ez utóbbi esetben a terület jellegének, használatának megváltoztatása esetén a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata, meghatalmazása)
• Tervezett tevékenység rövid leírása (oka, célja, módja, tervezett ideje, stb.) Itt a Közjóléti létesítmény létesítési terv csatolása elegendő lehet.
• Az igazgatási szolgáltatási díj átutalását bizonyító dokumentum

Engedélyezés NATURA 2000 területen

A magyar Tvt. által meghatározott védett természeti területek mellett vannak az európai uniós irányelvek alapján kijelölt különleges madárvédelmi területek, illetve különleges természetmegőrzési területek is. Az is előfordulhat, hogy egy adott földrészlet egyaránt minősül védett természeti területnek és Natura 2000 területnek, de számos esetben csak egyik vagy másik jogi kategória vonatkozik az adott földrészletre.

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szabályait

1. a) a különleges madárvédelmi területekre,
2. b) a jelölt Natura 2000 területekre,
3. c) a jóváhagyott Natura 2000 területekre, valamint
4. d) a különleges természetmegőrzési, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekre

[a továbbiakban az a)–d) pontok együtt: Natura 2000 terület] kell alkalmazni.

Ha a földrészlet Natura 2000 területnek minősül jellemzően fel van tüntetve a földrészlet tulajdoni lapjának 1. részén, de tudjuk ellenőrizni a Natura 2000 honlapon is az alábbi webcímen:

https://natura.2000.hu/hu/map

Ha kizárólag nyelvtani értelmezéssel nézzük a Natura kormányrendelet 9. paragrafusát, az nem tartalmazza olyan egyértelműen a területhasználat jellegének megváltoztatásával járó engedély kötelezettségét, mint a Tvt. De a terület helyreállítása elég tág fogalom, illetve a játszótér kialakítása szinte minden esetben gyep feltevéssel jár, mégha csak ideiglenes jelleggel is. Emellett a játszótér területe nem tartozik az Evt. hatálya alá, de a kialakítás jellemzően fakitermeléssel is jár, ezt Natura területen a természetvédelmi hatóságnak kell engedélyeznie. Ha a tervezett játszótér engedély kötelezettségével kapcsolatban bizonytalanok vagyunk és az érintett földrészlet kizárólag Natura 2000 területnek minősül, érdemes egyeztetni az illetékes természetvédelmi hatósággal.

Ha a tervezett játszótér kialakítás miatt a Natura kormányrendelet 9. §-a szerinti engedély kérelmet nyújtunk be, ahhoz a Tvt.-nél említett tartalom mellett kötelező csatolni Natura kormányrendelet 15 melléklete szerinti Natura 2000 területet érintő hatások vizsgálatához szükséges dokumentációt is. Ha a természetvédelmi hatóság ezen dokumentáció alapján úgy dönt, hogy jelentős hatása lehet az általunk tervezett beruházásnak (jellemzően ez egy visszafogott erdőbe illeszkedő fenntartható erdei játszótér esetén nem fordulhat elő) akkor a kormányrendelet 14-es melléklete szerinti hatás becslési dokumentációt is el kell készíttetnünk.

Eljárási szabályok

Az erdei játszótér vagy erdei tanösvény létesítéséhez az erdészeti hatóságnál bejelentésre, az építési természetvédelmi vagy honvédelmi hatóságnál engedélyre van szükségünk. A bejelentés egy sajátos közigazgatási jogi jogintézmény, melynek célja a hatóságok tehermentesítése, valamint az ügyfelek határidőn belüli jog vagy jogosultság szerzésének biztosítása. Nem szabad a bejelentést és az eljárást összekeverni a hallgatással való jogszerzéssel. A bejelentés gyakorlatilag egy adatszolgáltatás, mellyel tervezett tevékenységet a hatóság tudomására hozzuk, a hatóság az adatszolgáltatás ismeretében eldöntheti, hogy szükségét látja-e a bejelentésben szerepeltetett tevékenység megtiltásának, feltételhez kötésének, esetleg korlátozásának Amennyiben ezek az esetek fennállnak a hatóság vagy eljárás indító végzéssel értesít minket az eljárás megindításáról vagy a döntését 8 napon belül meghozza, és közvetlenül határozatot kézbesít részünkre. Ha ilyen tiltással, korlátozással, feltételekhez kötéssel találkozunk, érdemes a hatósággal egyeztetni, semmiképpen se próbáljuk a hatósági döntést a döntés átvételének elhallgatásával vagy más módon való kijátszásával megkerülni, hiszen a közjóléti létesítményeket, berendezéseket az erdő látogatók örömére és a saját örömünkre hozzuk létre és nem azért, hogy egy hosszadalmas jogi vitába bonyolódjunk az engedélyező hatóságokkal.

A bejelentésnél, mivel az nem egy kérelemre induló eljárás, nem fogunk határozatot kapni az eljáró hatóságtól a közjóléti létesítmény vagy közjóléti berendezés engedélyezésére vonatkozóan, hanem amennyiben a hatóság a bejelentés alapján nem tartotta szükségesnek hivatalból eljárás indítását és a jogszabályban rögzített 21 nap eltelik, akkor a jogszabály erejénél fogva a bejelentett tevékenységet azaz a közjóléti berendezés, közjóléti létesítmény létesítését megkezdhetjük. Bár az AKR értelmében a bejelentés nem minősül kérelemre indult közigazgatási eljárásnak, bizonyos ügyféli jogokat ebben az esetben is gyakorolhatunk, amennyiben szükségesnek látjuk tájékoztatást, információt kérhetünk az eljáró hatóságtól. A bejelentés előnye továbbá az is, hogy nem kapcsolódik hozzá eljárási költség, nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetnünk.

Bejelentést és eljárást kell lefolytatni bizonyos építmények és épületek esetén is az építési hatóságnál.

Ha az erdei játszótér vagy erdei tanösvény létesítési helye miatt honvédelmi vagy természetvédelmi hatósági eljárás szükséges, esetleg a létesítendő építmény, épület miatt engedélyezési eljárást kell lefolytatni, akkor ez közigazgatási eljárás, jogi értelemben egy kérelemre induló eljárás lesz. Általában ezek az eljárások teljes eljárás szabályai szerint folynak.

Az engedélyezési eljárásokban a jogszabály előírja, hogy a kormányhivatalon belül működő más hatóság szakkérdés vonatkozásában működik közre, ha a szakkérdés vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság nem a kormányhivatal szervezet rendszerében működik, akkor ez a hatóság szakhatóságként kerül bevonásra. Kérelemre induló eljárásokban jogszabály igazgatási szolgáltatási díj megfizetését teheti kötelezővé. Sajnos sok esetben az igazgatási szolgáltatási díjat szakhatóságok, szakképzések vonatkozásában külön kell megfizetni. Szerencsére amennyiben nem vagy nem pontosan teszünk eleget díjfizetési kötelezettségüknek az eljáró hatóság hiánypótló végzésében felhívja a figyelmünket az utalandó összeg és az átutalási számlaszám megjelölésével. Sok esetben a kormányhivatali pénzügyi adminisztráció összetettsége miatt javasolt az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről az eljáró hatósági ügyintézőt közvetlenül is tájékoztatni, ez gyorsítja az ügyintézést és segíti az eljáró hatóság munkáját.

Az ügyfél általános jogai és kötelezettségei a hatósági eljárás során

Az ügyfeleket a hatósági eljárásban a következő általános jogosultságok illetik meg:

• törvény előtti egyenlőség (egyenlő bánásmód)
• ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni,
• a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog,
• az eljárás során az anyanyelv használatának joga (lásd részletesen lent),
• tájékoztatáshoz való jog, ennek keretében a hatóság biztosítja, hogy az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jogaikat és kötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását,
• az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet, vagy a nyilatkozattételt megtagadhatja,
• a kiskorút, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorút, valamint a fogyatékossággal élő személyt a közigazgatási hatósági eljárásban fokozott védelem illeti meg.

Az ügyfeleket a hatósági eljárásban a következő általános kötelezettségek terhelik:

• a hatósági eljárás során az ügyfél, illetve az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni,
• senki magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére,
• senki magatartása nem irányulhat a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére (az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezik, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli).

A rosszhiszemű ügyfél eljárási bírsággal sújtható.

Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja.

Az Ákr.-ben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén – az eljárás akadályozásának következményeként – eljárási bírság kiszabásának van helye. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi a jogellenes magatartás súlyát, ha az erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak – az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét.

Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat, illetve, ha a kötelező adatszolgáltatás körében tanúvallomás megtagadási ok hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, eljárási bírsággal sújtható.

Az ügyfelet egyes eljárási cselekmények során megillető általános jogok és kötelezettségek

Az eljárás során alkalmazott kapcsolattartás módja, illetve annak megváltoztatása

A hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint írásbelinek minősülő elektronikus úton, személyesen, vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tarthat kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. Főszabály szerint a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg és a választott kapcsolattartási módról más – a hatóságnál rendelkezésre álló – módra is áttérhet, azonban jogszabály egyes ügyekre kötelezően előírhatja a kapcsolattartás valamely módjának alkalmazását

Elektronikus kapcsolattartás esetén annak módját – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az ügyfél szabadon választja meg, azonban felhívjuk a figyelmet, hogy elektronikus azonosítás nélküli elektronikus ügyintézésre (pl. egyszerű e-mail) akkor van lehetőség, ha az ügyintézési cselekmény elvégzése vagy nyilatkozat megtétele nem elektronikus ügyintézés esetén egyáltalán nem igényli személyazonosító adat megadását (ez általában a személyes és különleges adat nélküli általános tájékoztatást jelentheti).

A hatóság az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel írásban, illetve az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott, írásbelinek minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot.

Írásbelinek minősülő elektronikus úton a https://epapir.gov.hu/ oldalon keresztül kezdeményezheti dokumentum küldését.

A beküldő személynek – amennyiben hatósági vagy cégnyilvántartásból nem derül ki –, igazolnia kell képviseleti jogosultságát, és csak a képviseletre jogosult személy által aláírt nyilatkozatok fogadhatók el. Egy e-Papír küldeményben maximum 24 MB lehet összesen a csatolt állományok mérete. Amennyiben ennél nagyobb állomány(oka)t kíván küldeni, az(oka)t több részre kell bontani, és több e-Papír küldeményben kell beküldeni.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek (gazdasági társaság, erdőbirtokossági társulat, egyéni vállalkozó stb.), ill. jogi képviselővel eljáró ügyfélnek a fentiek szerinti, írásbelinek minősülő elektronikus úton kell kapcsolatot tartania!

[Ákr. 26. §, Evt. 105. § (1) bekezdés a) pontja, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 2. § (1) bekezdése, 9. § (1) bekezdése, 10. §-a]

 

Elektronikus tájékoztatáshoz való jog

Az ügyfél jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szervtől az ügye viteléhez és az elektronikus ügyintézéshez szükséges, akár nem elektronikus úton is tájékoztatást kérni és kapni.

Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél kérelmére a részére kiadható, elektronikus formában a szerv rendelkezésére álló iratot tájékoztatás céljából – nem hiteles másolatként – ingyenesen, elektronikus formában és úton az ügyfél által megadott elektronikus kapcsolattartási címre továbbítja.

Nyilatkozattételi jog, az eljárás során szükséges adatok közlésének kötelezettsége, illetve az adatszolgáltatás megtagadásának joga.

A hatóság az eljárása során jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosítása céljából nevének, születési nevének, születési idejének, születési helyének, anyja nevének, lakcímének, valamint az egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatos eljárásokban a TAJ kezelésére, illetve – jogszabályban meghatározott módon és körben – jogosult az eljárás lefolytatásához szükséges védett adat megismerésére.

Az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

A kérelemhez az ügyfélnek csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket.

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja.

Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy amennyiben a nyilatkozat hiányában a kérelem nem bírálható el, megszünteti az eljárást.

A személyes adatok és a titok védelméhez való jog

A hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajta szerint szükséges – törvényben meghatározott – személyes adatokat, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes- és védett adatokat kezelheti.

A hatósági eljárással összefüggésben a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatósági eljárásban is biztosított legyen.

A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – kezeli azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges.

Képviselethez való jog

Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül.

A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát a következők szerint köteles igazolni:

A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni, ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza.

Teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, általános jellegű, eseti meghatalmazás minta itt érhető el.

Teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül az okirat, ha

• a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
• két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – lakóhelyét – ennek hiányában tartózkodási helyét – olvashatóan is fel kell tüntetni,
• az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,
• az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,
• ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el,
• az elektronikus okiratot az aláíró az ún AVDH, azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással (ügyfélkapu igénybevételével) hitelesíti,
• olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás, vagy zárt rendszerben alkalmazott, tanúsított bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel látja el,
• törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kiállító szóbeli nyilatkozatát az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy a szolgáltatás használatára jogosult egyéb szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint mesterséges intelligenciával támogatott szolgáltatás szerint írásbeli formátumba alakította, az írásbeli formátumba alakított nyilatkozat tervezetét a kiállító jóváhagyta, és dokumentum a Kormány rendeletében meghatározottak szerint hitelesítve lett.

Ha az okirat aláírója nem tud olvasni, illetve nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, csak akkor jön létre teljes bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy az okirat aláírójának megmagyarázta.

A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el.

A teljes bizonyító erejű magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja.

Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges. A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és felülhitelesítéssel (Apostille) kell ellátni.

A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre is szólhat, a teljes hatósági eljárásra szóló meghatalmazás az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre kiterjed. A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitelik.

A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy az ügyfél/képviselő halála folytán való megszűnése a hatósággal szemben a hatóságnak való bejelentéstől, a többi ügyféllel szemben pedig a vele való közléstől hatályos.

A természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni és nincs képviselője, az eljáró hatóság ügygondnokot rendel ki.

 

A késedelem kimentésének joga

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv bírálja el.

Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon, de legfeljebb negyvenöt napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak

Az igazolási kérelem előterjesztésére előírt és a kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény határidejének vagy határnapjának elmulasztása miatt már nincs lehetőség igazolással élni.

 

Iratbetekintési jog, iratbetekintési jog korlátozása

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában (az eljárás befejezését követően is) betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti.

Ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó véglegessé vált határozatot, valamint az elsőfokú határozatot megsemmisítő és az elsőfokú határozatot hozó hatóságot új eljárásra utasító végzést bárki korlátozás nélkül megismerheti.

Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe és nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az Ákr-ben biztosított jogai gyakorlásában.

Jogorvoslat joga

A hatósági döntésekkel szembeni jogorvoslat jogát közigazgatási per biztosítja. A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

Játszószer tanúsítási eljárás

MSZ EN 1176 szabvány alapján

Az MSZ EN 1176 az állandóan telepített játszótéri eszközökre vonatkozik
(pl. hinta, csúszda, mászóka, egyedi tervezésű játszótéri játék).

Egyedi gyártás esetén is kötelező, ha nyilvános játszótéren használják. Az erdei játszóterek, játszószerek nyilvános játszóterek!!!!

1. Jogszabályi háttér

• MSZ EN 1176 szabványsorozat
• 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról
• A gyártó és az üzemeltető közös felelőssége a megfelelőség

2. Kockázatértékelés (alaplépés)

Egyedi eszköznél részletes kockázatelemzés kötelező, különösen:

• leesés, beszorulás
• fej–nyak–ruha beakadása
• vágás, szúrás
• szerkezeti instabilitás
• nem megfelelő esési tér

Ez képezi a tanúsítás szakmai alapját.

3. Alkalmazandó MSZ EN 1176 szabványrészek

MSZ EN 1176-1 – Általános biztonsági követelmények

Ez a legfontosabb rész, minden eszközre kötelező.

Fő elemei:

• kritikus méretek (fej-, nyak-, ujjbeszorulás)
• esési magasság meghatározása
• ütközési és esési terek kialakítása
• éles élek, kiálló csavarok tiltása
• szerkezeti szilárdság és stabilitás
• anyaghasználat (fa, fém, kötél időjárásállósága)

MSZ EN 1176-2 – Hinták

Fontos elemek:

• lengési tartomány és védőtávolság
• ülés kialakítása
• felfüggesztések, láncok kopása
• ütközésveszély csökkentése

MSZ EN 1176-3 – Csúszdák

Fontos elemek:

• induló- és kifutószakasz méretei
• oldalfalak magassága
• csúszófelület hőmérséklete
• esési és kifutási tér

MSZ EN 1176-4 – Kötélpályák

• sebességkorlátozás
• megállítás biztonsága
• védőtávolságok

MSZ EN 1176-5 – Körhinták

• befogás és becsípődés elleni védelem
• forgási sebesség
• stabilitás

MSZ EN 1176-6 – Billenő és rugós játékok

• rugóerő
• túlzott kilengés kizárása
• fejbeszorulás elleni védelem

MSZ EN 1176-7 – Telepítés, ellenőrzés, karbantartás

Kiemelten fontos egyedi eszköznél:

• telepítési utasítások
• ellenőrzési gyakoriság
• karbantartási terv
• dokumentációs kötelezettség

4. Vizsgálat és tanúsítás

• Egyedi játszótéri eszköznél független tanúsító / szakértő bevonása jellemző
• Helyszíni szemle + dokumentációellenőrzés
• Megfelelőség igazolása tanúsítvánnyal vagy szakértői véleménnyel

5. Dokumentáció

Kötelező elemek:

• műszaki tervek, rajzok
• kockázatelemzés
• alkalmazott MSZ EN 1176 részek
• anyagminőségek
• telepítési és karbantartási utasítás
• tanúsítvány / megfelelőségi igazolás

6. Üzembe helyezés

• Csak tanúsított és dokumentált eszköz helyezhető üzembe
• Az üzemeltető köteles az időszakos ellenőrzésekre

 

⚠️ Gyakoribb hibák az egyedi játszótéri eszközök tanúsításánál

(MSZ EN 1176 alapján)

1. Hibás vagy hiányos kockázatértékelés

• csak „formális” kockázatelemzés készül
• nem veszik figyelembe a nem rendeltetésszerű, de előrelátható használatot
• az esési magasság nincs helyesen meghatározva

Következmény: az esési tér és burkolat hibás lesz.

2. Beszorulási méretek figyelmen kívül hagyása (EN 1176-1)

Gyakori problémák:

• fej- és nyakbeszorulás veszélye
• ujj- és lábbeszorulás mászóelemeknél
• ruhabeakadás (kapucni, zsinór)

Ezek az egyedi tervezésnél a legkritikusabb hibák.

3. Nem megfelelő esési tér és ütéscsillapító burkolat

• túl kicsi szabad esési tér
• rosszul megválasztott burkolat (pl. kavics helyett beton)
• burkolat nem a kritikus esési magassághoz van méretezve

Ez az egyik leggyakoribb elutasítási ok tanúsításnál.

4. Éles élek, kiálló elemek

• kiálló csavarvégek
• nem lekerekített fém- vagy faélek
• sérülést okozó hegesztési varratok

Sokszor „apróságnak” tűnik, de nem felel meg az EN 1176-1-nek.

5. Anyaghasználati hibák

• nem időjárásálló fa vagy kötél
• túlmelegedő fém csúszófelületek
• nem megfelelő korrózióvédelem

Rövid időn belül veszélyessé válhat az eszköz.

6. Nem megfelelő rögzítés és stabilitás

• alulméretezett alapozás
• nem megfelelő lehorgonyzás
• laza kötőelemek

Statikai problémákhoz, felboruláshoz vezethet.

7. Szabványrész helytelen alkalmazása

• csak az EN 1176-1-et veszik figyelembe
• speciális eszközöknél (hinta, csúszda) nem alkalmazzák a megfelelő részt
• több funkciós eszköznél nem kombinálják a szabványrészeket

Ez tipikus hiba egyedi, „kreatív” játékoknál.

8. Hiányos vagy pontatlan dokumentáció

• hiányoznak a műszaki rajzok
• nincs telepítési és karbantartási utasítás
• nem egyértelmű, mely szabványrészek lettek alkalmazva

Tanúsítás nem adható ki teljes dokumentáció nélkül.

9. Karbantartási és ellenőrzési terv hiánya (EN 1176-7)

• nincs meghatározva az ellenőrzések gyakorisága
• nem jelölik ki az üzemeltető feladatait
• kopó alkatrészek cseréje nincs tervezve

Az eszköz később üzemeltetés közben válik nem megfelelővé.

„Ez csak egyedi / kézműves” szemlélet

• téves feltételezés, hogy egyedi eszközre enyhébb szabályok vonatkoznak
• nincs külső szakértő bevonva

Az MSZ EN 1176 ugyanúgy kötelező egyedi eszköznél is.

Példák gyakori hibákra

Játszóterek üzemeltetésével kapcsolatos fenntartói feladatok