NAT erdővel kapcsolatos követelményei és élményközpontú erdőpedagógia

Óvodáskor

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában fontos szerepet játszik a külső világ tevékeny megismerése. melynek fontosabb elemei a következők:

A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, tanulja védelmét, az értékek megőrzését.
A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.

Elvárások az óvodáskor végén:

Ismerje közvetlen környezetét, és abban biztonságban érezze magát.
Ismerje a környezetében élő állatokat, növényeket, hozzá kapcsolódó fogalmakat.
legyen tisztában lakóhelye környezetében található természeti értékekkel, legyen motivációja ellátogatni ezekre a helyszínekre a családjával is
alakuljon ki az igénye a mesterséges- és természeti környezet megóvására.

Az óvodapedagógus feladatai:

A környezettudatos életvitel kialakítása (az energiával, vízzel, árammal való takarékoskodás)
Olyan szokások bevezetése, amely meghatározó a környező világgal való harmonikus kapcsolatteremtéshez
Elegendő alkalom, idő, hely, érdekes anyagok és eszközök biztosítása a tapasztalat- és ismeretszerzésre: kirándulások (vadaspark, nemzeti park), évszakok szerinti tematizálás, kézműves foglalkozások
A fenntartható fejlődés érdekében a környezettudatos magatartás formálása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása (szelektív hulladékgyűjtés, természetvédelem).
Projekt hetek/napok szervezése (Állatok-, Víz-, Föld-, Madarak- és Fák napja).

Alsó tagozat:

A 3.-4. osztályos környezetismeret tantárgy keretében ismerkednek a gyerekek az „Életközösségek lakóhelyünk környezetében” témával.

A témakör elsajátítása utánt a tanulótól elvárt kompetenciák a következők:

ismerje fel a lakóhelyéhez közeli életközösségek és az ott élő élőlények közötti különbségeket (pl. természetes – mesterséges életközösség, erdő – mező, rét – víz, vízpart – park, díszkert – zöldséges, gyümölcsöskert esetében);
nevezze meg a megismert életközösségekre jellemző élőlényeket, használja az életközösségekhez kapcsolódó kifejezéseket;
figyelje meg és hasonlítsa össze a saját lakókörnyezetében fellelhető növények és állatok jellemzőit
hasonlítsa össze hazánk természetes és mesterséges élőhelyein, életközösségeiben élő növények és állatok jellemzőit
ismerje fel az élőhely, életmód és testfelépítés kapcsolatát;
megfigyeléseit mérésekkel (például időjárási elemek, testméret), modellezéssel, egyszerű kísérletek végzésével (például láb- és csőrtípusok) egészítse ki;
ismerje fel, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek;
megismert életközösségek növényei és állatai közötti jellegzetes kapcsolatokat;
példákkal mutassa be az emberi tevékenység természeti környezetre gyakorolt hatását illetve ismerje fel a természetvédelem jelentőségét;
ismerje fel, mely anyagok szennyezhetik környezetünket a mindennapi életben, mely szokások vezetnek környezetünk károsításához. Egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formákat gyakoroljon közvetlen környezetében (pl. madárbarát kert, iskolakert kiépítésében, fenntartásában való részvétel, iskolai környezet kialakításában, rendben tartásában való részvétel, települési természet- és környezetvédelmi tevékenységben való részvétel);
sajátítson el olyan szokásokat és viselkedésformákat, amelyek a károsítások megelőzésére irányulnak (pl. hulladékminimalizálás – anyagtakarékosság, újrahasználat és -felhasználás)

Felső tagozat:

5.-6. osztályosok a természetismeret tantárgy keretein belül „Az erdők életközössége és természeti-környezeti problémái” témakörön keresztül mélyíthetik el tudásukat.

A témakör elsajátítása után a tanulótól elvárt kompetenciák a következők:

figyelje meg hazánk erdei élőlénytársulásainak főbb jellemzőit;
életközösségként értelmezze az erdőt;
ismerje meg és tudja magyarázni az élőhely-életmód-testfelépítés összefüggéseit az erdők életközössége esetén;
példákkal bizonyítsa és tudjon következtetéseket levonni erdei élőlények környezethez történő alkalmazkodására vonatkozóan;
állítson össze táplálékláncokat és azokból táplálékhálózatot a megismert erdei növény- és állatfajokból;
példákon keresztül mutassa be az erdőgazdálkodási tevékenységek életközösségre gyakorolt hatásait;
legyen tisztában az erdő természetvédelmi értékével, tartsa fontosnak annak védelmét.

7.-8. osztályosok biológia tantárgyból „A természeti értékek védelme” témán keresztül

A témakör elsajátítása után a tanulótól elvárt kompetenciák a következők:

értse és fogadja el, hogy az élő természet rendelkezik olyan értékekkel, amelyeket törvényi eszközökkel is védeni kell, ismeri ennek formáit, felhívja a figyelmet az általa észlelt természetkárosításra;
kezelje az életformák sokféleségét megőrzendő értékként, ismerje fel a benne rejlő esztétikai szépséget, tudjon érvelni a biológiai sokféleség veszélyeztetése ellen;
tájékozódjon a környezetében található védett fajokról, életközösségekről, ezek eszmei értékéről és biológiai jelentőségéről, ismerje a hazai nemzeti parkok számát, területi elhelyezkedését, képes legyen bemutatni a védendő életközösségeik alapvető jellemzőit;
lássa egységként az életközösségek múltbeli, jelenkori és várható jövőbeli állapotát, ismerje fel és vállalja a jövőjük iránti egyéni és közösségi felelősséget.

Középiskola:

A témakör elsajátítása után a tanulótól elvárt kompetenciák a következők:

képes legyen bemutatni a fontosabb hazai szárazföldi és vizes életközösségek típusait, azok jellemzőit és előfordulásait
értse az ökológiai mutatókkal, bioindikációs vizsgálatokkal megvalósuló környezeti állapotelemzések céljait
ismerje a levegő-, a víz- és a talajszennyezés forrásait, a szennyező anyagok típusait és példáit, konkrét esetek alapján elemezze az életközösségekre gyakorolt hatásukat;
ismerje fel az állatok viselkedésének a környezethez való alkalmazkodásban játszott szerepét;
értse a biológiai sokféleség fogalmát, értékelje a bioszféra stabilitásának megőrzésében játszott szerepét, tisztában legyen az ökológiai rendszerek működése és a biológiai sokféleség közötti kapcsolatot
értse az ökológiai egyensúly fogalmát, példákkal igazolja az egyensúly felborulásának lehetséges következményeit.
a kutatások adatai és előrejelzései alapján értelmezze a globális éghajlatváltozás élővilágra gyakorolt helyi és bioszféra szintű következményeit
értékelje a környezet- és természetvédelem fontosságát
tudatosabban figyelje a lakókörnyezetében élő növény- és állatvilágot, ismerje ezek védettségi helyzetét

TANKÖNYVEK

A tankönyveket azért gyűjtöttük össze, hogy erdőgazdálkodóként bele lapozva lássátok, mivel foglalkoznak a gyerekek a tantervi keretek között. Erre egyrészt építhetünk is, a természetben bemutatva a tankönyvi ismereteket, illetve az ahhoz kapcsolódó érdekességeket, de indulhatunk a másik irányba is amikor pont az a cél, hogy olyan dolgokról halljanak a gyerekek, amikről a hagyományos iskolai tantervi keretek között nem. Mindamellett ebben az esetben is érdemes figyelembe venni az adott korosztály tudásszintjét. Ehhez természetesen nem kell áttanulmányozni az összes tankönyvet, néhány kérdés alapján is megállapítható, hogy a gyerekek rendelkeznek-e a kiinduló ismeretekkel, viszont ez adott esetben a tervezett program gyors módosítását teheti szükségessé.

Biológia

https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_7_8_nat2020/

https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_7_8_nat2020_b/

https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_9_nat2020/

https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_9_10_i_nat2020_b/

https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_10_nat2020/

https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_9_10_ii_nat2020_b/

https://www.scribd.com/document/401316008/Termeszetismeret-tankonyv-5-osztaly

https://www.scribd.com/document/444348011/FI-505020601-1-Termeszetismeret-tk-6-osztaly

Környezetismeret (1.-4. osztály)

1.osztály

2.osztály