| Erdei tanulás | Tantermi tanulás |
| Az ismeretek elsajátítását döntően a helyszín adta lehetőségek, és a tanulók érdeklődése határozza meg. | Az ismeretek elsajátítását döntően a fogalmak, a tananyag egymásra épülésének sorrendje határozza meg. |
| A tanulók komplexen és integráltan találkoznak a jelenségekkel, az új ismeretekkel. (életszerű) | Az ismeretek tantárgyakhoz, tudományterületekhez kötötten jutnak el a tanulókhoz. (nem életszerű) |
| A tanulási helyzetek a divergens gondolkodást fejlesztik. | A tanulási helyzetek a konvergens gondolkodást fejlesztik. |
| A tanulás tárgya az adott környezet. | A tanulás tárgya tankönyvhöz, taneszközökhöz kapcsolódik. |
| Az élményszerű megismerésre helyezi a hangsúlyt. | A tananyagra helyezi a hangsúlyt. |
| Elsősorban közösségi, csoportban vagy párokban történő tanulás jellemzi. | A tanulás legtöbbször frontális, vagy individuális tevékenység. |
| A közösségi tevékenységek, a tanulási helyzetek, és a szabadidő nem válik el élesen. | A tanulás és a szabadidő térben és időben is elválik. |
Erdei ismeretátadás formái
- Egy napos erdei kirándulás
- Tanösvényre épülő erdei kirándulás
- Erdélyi játszótérhez kapcsolódó erdei kirándulás
- Erdei iskola
Tanösvények
A környezeti és természetvédelmi nevelés szempontjából örvendetes esemény, hogy Magyarországon egyre több tanösvényt hoznak létre. Ezt kihasználva a tanösvények a környezettudatos gondolkodás fejlesztésének kiváló eszközei és helyszínei lehetnek.
A tanösvényeknek sokféle típusa van attól függően, hogy milyen célból készültek. A különbségek ellenére vannak közös vonásaik is:
- Az állomáshelyeket kijelölt útvonal köti össze. A tanösvényeken egy adott tájrészlet látnivalóinak bemutatása meghatározott sorrendben történik, amelynek követését a látogatók számára kijelölt útvonal teszi lehetővé, és ez biztosítja a rendszerezett bemutatást.
- Minden tanösvényen vannak állandó épített elemek. Alapvető követelmény az indító, állomásjelző tábla vagy jel használata. Az indító vagy bemutató táblát néhány esetben szórólap vagy füzet helyettesíti. További követelmény az útvonal bejárását segítő, egyértelmű jelzésrendszer (például turistajelek, útjelzők) alkalmazása.
- Balesetveszélyes helyeken kötelező a balesetmegelőzést szolgáló épített elemek (például védőkorlátok) alkalmazása. (Érdemes ezek meglétéről a terepi program szervezése előtt a helyszínen tájékozódni.)
- A látogatóknak önálló, aktív ismeretszerzésre, „felfedezésre” van lehetőségük, másképpen fogalmazva: a bemutatás szakvezető vagy túravezető közreműködése nélkül zajlik. (A nemzeti parkok területén kialakított tanösvények esetében igényelhető szakképzett túravezető szolgáltatás.) A látogatók önálló ismeretszerzését tájékoztató táblák és kiadványok segítik. Néhány gazdaságilag fejlettebb országban hangos vezetést (modern interpretációs készülékek használata) alkalmaznak.
- A tanösvényeken bemutatásra kerülő témáknak általában van egy közös üzenete. Ez az adott területen előforduló értékes tájelemek jelentőségének megismertetése, megőrzésük fontosságának hangsúlyozása és megőrzésük módjának bemutatása. Kiemelten hangsúlyozzák azt is, hogy a látogató mit tehet az örökségmegőrzés érdekében. A bemutatásra kerülő ismeretek nem egymástól függetlenek, hanem egy meghatározott vezérgondolatra vannak felfűzve.
A tanösvények három fő funkciót töltenek be:
– oktatási-ismeretterjesztési funkció
– értékvédelmi funkció
– élményadási funkció
A három funkció a céltól és adottságtól függően eltérő hangsúllyal jelenik meg, de legtöbb esetben mind a három funkció megjelenik valamilyen szinten.
A tanösvényeket kialakító tárgyak alapján három tanösvény típust különítünk el:
- tájékoztató táblás
- „karós-füzetes”
- vegyes tanösvény
- A tájékoztató táblás tanösvény első „berendezési tárgya” maga az indító tábla. Ez minden tájékoztató táblás tanösvényen megtalálható, ez a legfontosabb a táblák közül. Ez a tábla mérvadó, a látogató csoportok vagy turisták ez alapján döntik el, érdemes-e megtekinteni a tanösvényt. Az indító tábla az információs táblák közé sorolandó, amelyek a tanösvény sajátos berendezési tárgyai. Ezeken olvashatjuk az adott tanösvényre vonatkozó általános és gyakorlati információkat, amelyek az útvonalra vonatkoznak. Feltüntetik, hogy a választott tanösvény milyen hosszú, mennyi idő alatt tudjuk bejárni, valamint a nehézségi fokozatot is jelölik. Az indítótáblán hívják fel a látogatók figyelmét arra, hogy tartsák tiszteletben a természetet, illetve hogy vigyázzanak a tisztaságára. A berendezési tárgyak közé tartoznak még a tájékoztató táblák, amelyek természeti és kultúrtörténeti adottságokat mutatnak be a látogatóknak a területről. A tájékoztató táblás tanösvények a legelterjedtebbek, hazánk nemzeti parkjaiban egységes formájúak és stílusúak. Mindegyik táblán rajta van az adott nemzeti park logója is. A tájékoztató táblás tanösvények előnye, hogy nincs nyitvatartási időszakuk, tehát bármikor látogathatók. A táblákon nem tüntetnek fel sok információt, nem használnak szakkifejezéseket, hogy az „átlagos” látogatók is megértsék a tartalmát. A szöveg és a képek aránya általában fele-fele arányban oszlik meg. A pedagógusoknak ajánlatos utánanézni, más forrásokból is információkat gyűjteni. Ha a táblák nem tartalmaznak interaktív feladatokat, akkor a terep előzetes bejárása után ezt is érdemes készíteni a tanulók számára, mert így válhat tartóssá az új tudásuk. Ha tanulók olyan kérdéseket tesznek fel, amire nem tudunk a helyszínen válaszolni, akkor érdemes őket is bevonva megszerezni a hiányzó információkat.
Sajnos a táblákat gyakran megrongálják, amelyeket nem mindig van lehetősége azonnal javítani a fenntartóknak, ez akadályozhatja azok használatát.
- A „karós-füzetes” tanösvények kevesebb berendezési tárggyal rendelkeznek. Esetükben számozott karókkal jelzik a bemutatandó élőlényeket, tárgyakat, természeti képződményeket, amely füzetben van részletesen leírva. Ennél a tanösvény típusnál a tájékoztató füzetek nem szerezhetők be bármilyen időpontban, ezért előzetesen érdeklődni kell hol és mikor kaphatók.
- A vegyes típusú tanösvények, mint elnevezésük is utal rá, táblákkal és a tanösvényhez kapcsolódó füzettel egyaránt rendelkeznek.
Általában minden tanösvény területén – vagy ahhoz közel – található egy pihenőhely, amely kiváló lehetőséget biztosít az iskolai csoportok számára, hogy megbeszéljék a látott, hallott és tapasztalt jelenségeket. Mielőtt a tanulócsoportot kivisszük a tanösvényre, a pedagógusnak ajánlatos bejárni a terepet, minden információt elolvasni, és ezek alapján munkáltató lapokat is készíthet a tanulók számára.
Az ismeretszerzés módja alapján beszélhetünk bemutató és munkáltató tanösvényről. A bemutató tanösvény táblákon vagy a kirándulásvezető füzetben leírt szöveggel, képekkel mutatja be a területet. A munkáltató tanösvény előfordulása ritkább (szerencsére egyre jobban gyarapszik a számuk). Ezekben a látogatók feladatokat kapnak, mely szerint vizsgálódniuk, aktívan tevékenykedniük kell az ismeretek megszerzéséhez. Ezek a tanösvények elsősorban iskolások számára készültek.
A tanösvények jellege szerint tematikus és természetismereti tanösvényeket különböztethetünk meg. Magyarországon a tematikus tanösvények földtani, állattani, és növénytani értékeket mutatnak be. A természetismereti tanösvények többféle értéktípust mutatnak be, céljuk a komplex ökológiai szemlélet formálása.
Összefoglalásként a tanösvények különböző típusait a következő táblázatban tekinthetjük át:
Magyarországon átlagosan 8-11 állomásból álló tanösvények vannak.
Ennyi állomás kielégíti a látogatót mind az ismeretszerzés, mind a kikapcsolódás céljából. Az információ elegendő, nem megterhelő az érdeklődők számára.
Az állomáshelyeket útvonallal kötik össze, ezek az utak lehetnek körutak, nyolcas alakúak, egyenesek, hurok alakú leágazásokkal kísértek. A körutak a legoptimálisabbak, mivel a látogatók általában kerékpárral vagy gépkocsival érkeznek, és azokat a tanösvény kezdőpontjánál hagyják. A nyolcas alakú útvonal azok számára kedvező, akik az éjszakát is a közelben szeretnék tölteni, ugyanis ez a típus lehetővé teszi az útvonal megszakítását. Egyenes útvonalat ritkán alakítanak ki, mert ezt csak az úgynevezett „hátizsákos turisták” veszik igénybe. A hurok alakú leágazások célja pedig az útvonal rövidítése, lehetőséget adva arra, hogy bizonyos látnivalókat megtekintsünk vagy kikerüljünk, érdeklődésünknek és a rendelkezésre álló időnek megfelelően.
Az útvonal kialakításánál figyelembe veszik azt is, hogy az útvonal ne legyen túl hosszú, de túl rövid sem. Hazánkban átlagosan 1,5-3 kilométeres útvonalak készülnek.
Fűzné Dr. Kószó Mária A természetismeret tanításának módszertana