Ne csapjunk zajt!
A természetet nagy zajban nem lehet megismerni. Ennél is fontosabb azonban, hogy a természet életét zavarják az erős hangok. A vadállomány életéhez nyugalomra van szükség, a párzás, a költés, az utódok nevelése sok fajnál zavarás mellett elképzelhetetlen. Ne szóljon zene, ne kiabáljunk, ne járjunk az erdőben motorkerékpárral vagy autóval. A hangos gyalogos csapatok elriasztják az erdei állatokat. Az igazi természetjáró utakon igyekezzünk nagyon keveset beszélni, akkor jó eséllyel találkozunk az erdő vadjaival is. Ne feledjük: mi az erdőben vendégek vagyunk!
Ne térjünk le a kijelölt utakról!
Érdemes a jelölt utakon haladni, már csak azért is, mert egy jó térképpel a kezünkben így kisebb eséllyel tévedünk el. A régi túraútvonalak vonalvezetése általában a lehetőségekhez képest a legjobb, nem csak a terepviszonyokhoz, de a látnivalókhoz is igazodik. Ha letérünk az utakról, akkor máshol is sérül az aljnövényzet, növekszik az erózióveszély. A túra applikációk is pontosan mutatják a használható útvonalakat, ne akarjunk újakat felfedezni!
Ne gyűjtsünk növényeket, állatokat!
A begyűjtött állatok természetes környezetükből kiszakítva hamar elpusztulnak. Még ha szabadon engedjük is őket otthon, hamar egy városi ragadozó, pl. kerti madarak, vagy macska áldozataivá válhatnak. Ha kíváncsiságból egy állatot fogunk; lepkét, vagy bogarat, a lehető legóvatosabban tegyük, hogy biztosan ne sérüljön meg, és megfigyelés után minél hamarabb engedjük is el. A növényeknél is hasonló a helyzet, letépés helyett csodáljuk meg őket, ne vigyük haza, hiszen a letépett virág hamar elhervad, a gyakran szedett növények állománya pedig meg is ritkulhat.
Védett állatokat ne fogjunk, védett növényeket ne gyűjtsünk, ezek eszmei értéke magas, komoly bírság járhat a leszedésükért! Egy szál hóvirágért 10.000 Ft bírságot is fizethetünk.
Kutyánkat mindig pórázon vezessük!
Az erdőben kutyánkat mindig tartsuk pórázon. A legszelídebbnek tartott házikedvenc is megkergethet őzet, szarvast. Ilyenkor akár hosszabb időre is szem elől téveszthetjük. Az erdőben ráadásul a szabadon kószáló kutyák (pl. a rókák ürülékével érintkezve) komoly, emberre is veszélyes betegségeket kaphatnak el.
Vigyük magunkkal a szemetünket!
Az eldobált hulladék nem csak a természeti környezet összképét rontja, de a vadvilágnak is kárt okozhat. A szemét elfogyasztása az erdei állatok (őzek, mókusok, madarak) megbetegedéséhez, esetleg fulladásához vezethet. A mérgező hulladékok (pl. használt elemek, műanyagok) évekig mérgezhetik a talajt, a vizeinket. Igyekezzünk a nálunk keletkező hulladékot magunkkal hazavinni, illetve zacskó helyett dobozokba csomagoljunk, ezeket újra fel tudjuk használni. Kulacsunkat újratölthetjük, nem kell műanyag palackokat cipelnünk. Az erdőben talált szemetet pedig összeszedhetjük, és a legközelebbi hulladéktárolóba dobhatjuk.
Mit vihetünk haza?
Állami, nem védett területen naponta 2 kg gombát és gyümölcsöt vihetünk magunkkal haza. Védett területeken a nemzeti park, magánterületen a tulajdonos engedélyével gyűjthetünk. A gombákat természetesen (ha csak nem vagyunk tanfolyamot végzett szakértők) mindig ellenőriztessük gombavizsgálóval. Az erdőben szedhető gyümölcsök között alighanem legnépszerűbb a málna, a szeder, a szamóca és a som. Csipkebogyót, kökényt, vadalmát ugyancsak sokan gyűjtenek. Erdei kirándulásainkról hozhatunk még haza leveleket, érdekes ágdarabokat, köveket. (Az elhullajtott agancsokat viszont már be kell szolgáltatnunk a helyi vadásztársaságnak!) Törekedjünk arra, hogy ne zavarjuk meg az erdő rendjét, ne szedjünk le minden gyümölcsöt egy bokorról, ne forgassunk fel köveket, ne tapossuk le a számunkra nem használható gombákat.
Tartsuk be a tűzgyújtás szabályait!
Fontos, hogy tüzet mindig csak kijelölt helyen szabad gyújtani. Ha azonban nagyon erős szél fúj, vagy tűzgyújtási tilalom van életben, még a kijelölt tűzrakó helyeken is tilos tüzet gyújtani. A tűzrakáshoz korábban letört, lehullott gallyakat használjuk, és semmiképpen ne vágjunk ki fát, vagy ne törjük le az ágakat. A tűzbe soha ne dobjunk veszélyes hulladékot, például műanyagból vagy fémből készült tárgyakat, mert ezek égésterméke környezetszennyező. A tüzet soha ne hagyjuk őrizetlenül, és távozás előtt megfelelő mennyiségű vízzel mindig oltsuk el!
Fekete István: Az erdő fohásza
Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!
Én vagyok tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon,
Én vagyok tornácod barátságos fedele,
Melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől,
És gyümölcsöm oltja szomjadat.
Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, és vagyok asztalod lapja,
Én vagyok az ágy, amelyben fekszel,
A deszka, amelyből csónakod építed.
Én vagyok házad ajtaja
Bölcsőd fája …
… Koporsód fedele.
Vándor, ki elmégy mellettem,
Hallgasd meg kérésem:
NE BÁNTS!